Gyógymód az emberek parazitáira és férgeire
A nyúlfélék Ausztrália és Madagaszkár kivételével mindenütt õshonos rágcsálók. A szabadban élõ példányok a lakóhelyükhöz szívósan ragaszkodnak.
Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak
Nappal természetes vagy maguk készítette föld alatti üregekben pihennek és a szürkület beálltával indulnak táplálék után. Szaglásuk és hallásuk kitûnõ.
Az egyik legközönségesebb faj a mezei nyúl Lepus europaeusmelynek alfajai Európában, sõt Ázsia és Afrika jelentõs területein is megtalálhatók. Az üregi nyúl Oryctolagus cuniculus színezetében a mezeihez hasonló, de annál kisebb és zömökebb termetû, rövidebbek a fülei és a hátulsó végtagjai.
Ennek a fajnak a háziasításából jött létre a házinyúl. A nyúl háziasítása nagyjából a Középkorban, kolostorokban kezdõdött. A XVII.
A házinyúlnak kétféle hasznosítású fajtáját különböztetjük meg: a húsnyúl belga óriás, francia kosorrú stb. A ház körüli nyúltartás Magyarországon régóta elterjedt és az ország egyes részein kiemelkedõen sokan foglalkoznak vele, többnyire kiegészítõ állattenyésztési tevékenységként, mások kedvtelésbõl tenyésztik.
A hazai exportlehetõségek kedvezõ alakulása következtében az elmúlt 20—30 évben jelentõsen fejlõdött a nagyüzemi nyúlhús termelés.
Ennek az eredményessége — mint az összes termelõ tevékenységé — a nyereség és a ráfordítás különbségébõl származik, amiben természetesen fontos tényezõ az adott pillanatban a piaci helyzet és a telepet mûködtetõ szakemberek képzettsége.
A profit és a veszteség sokszor a legjobb gyógyszer minden féreg fórum számára személyzet szakmai képzettségébõl és a betegségeket sikeresen megelõzõ tevékenységébõl ered.
Csak egészséges állománnyal lehet hasznot termelni. Az egészség feltétele az állat igényeit kielégítõ tartási- és takarmányozási feltételek biztosítása és a magas szintû higiénikus környezet kialakítása.
A sertés és a fonálféreg | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
A betegségeket terjesztõ mikrobákat vírusok, baktériumok, gombák és a parazitákat távol kell tartani a tömegesen együtt tartott állatoktól. Manapság egyre többen tartanak — akár kedvtelésbõl — a természeteshez közeli körülmények között nyulakat.
A nyulakban elõforduló férgességek tárgyalásakor figyelembe kell venni mind az összes tartási módot, mert mindig más-más élõsködõ megjelenésére kerülhet sor. Kezdjük a férgek felsorolását a mételyekkel. A közönséges májmétellyel Fasciola hepatica és a lándzsásmétellyel Dicrocoelium dendriticum akkor fertõzõdhetnek az állatok, ha fertõzõ lárvákat tartalmazó friss vagy szárított zöld növénnyel etetik õket.
A gyógymód az emberek parazitáira és férgeire iránt a nyúl a rendkívül fogékony fajok közé tartozik. A felsorolt mételyek kifejlett példányai a májban gyógymód az emberek parazitáira és férgeire meg, máj- és epehólyag-gyulladást okoznak, aminek következtében étvágytalanság, sárgaság és ödémaképzõdés jelentkezik.
A fertõzöttség elõfordulása szerencsére ritka, de a ház körül tartott nyulaknál számolni kell vele olyan vidékeken, ahol a mételyek honosak. A galandférgesség kétféle formája között különbséget kell tennünk.
Bactefort használata
Elsõ esetben a nyúl vastagbelében a 30—80 cm hosszú kifejlett férget Anoplocephalidae találjuk. A nyúl a parazita szempontjából a végleges gazda.
Az állatok fertõzõdése az áttelelésre is képes, több évig is elélõ talajlakó atkákkal történhet a szárított vagy zöld fû etetése során. A súlyosabb fertõzöttség emésztési zavart okoz, aminek senyvesség és elhullás lehet a következménye.
A házinyulak férgei
A galandférgesség másik formájában a nyúl a féreg fejlõdése szempontjából feltétlenül szükséges köztigazda szerepét tölti be. A kifejlett féreg valamilyen ragadozó — kutya vagy róka — vékonybelében található. A féreg lárvája Cysticercus pisiformis viszont a nyúl hasüregében, a hashártyáján — borsószemhez hasonló, egyenként vagy csoportosan szõlõfürtre emlékeztetõ formában — tapadó, áttetszõ hólyagban található.
A leírtakból következõen ez a parazitás megbetegedés a zártan tartott és mesterségesen összeállított takarmánnyal etetett nyulak esetében nem jelentkezhet, viszont a természetest megközelítõ körülmények között élõ állományokban számolni kell az elõfordulásukkal.
A mételyekhez és galandférgekhez képest sokkal gyakrabban lehetnek jelen a bélcsatornában a különféle fonálférgek. Ezek a gyomor, a vékony- és a vastagbél lakói. Fejlõdésük közvetlen módon, köztigazda nélkül bonyolódik le. A nagy tömegben együtt tartott nyulak környezetének kifogásolható higiéniai állapota elõsegíti a gyors fejlõdésüket és a fertõzõdés súlyosságát. A bélcsatornában elõforduló néhány féreg közül a leginkább figyelmet érdemlõ — zárt, nagy létszámú állományokban is — gyakran elõforduló parazitát szeretném bemutatni.
Ez a nyúl hegyesfarkú-férge Passalurus ambiguusamelyik abba a csoportba tartozik, ahová pl. Általában ezt igazként el is fogadhatjuk, azonban ha a részletekre is kíváncsiak vagyunk, akkor a kép megváltozik. Nézzük ezeket a részleteket. A nyulak az érett petékkel lárvákkal szennyezett takarmány és ivóvíz elfogyasztása útján fertõzõdhetnek.
A köztudottan koprofag nyulak, ha fertõzöttek, akkor a saját bélsaruk elfogyasztásával ezt a fertõzöttségét folyamatosan fenn tudják tartani. Ha tisztában vagyunk a nyúl emésztésélettanával, akkor azonnal fel kell figyelnünk erre a motívumra.
A nyúl egészséges emésztésében a rostos tápláléknak rendkívül nagy jelentõsége van. A növényi rostanyag hasznosítható tápanyaggá történõ átalakításában döntõ szerepe van a vakbélben mûködõ cellulózbontó baktériumflórának.
A kellõ mértékben ki nem alakult flóra vagy annak csökkenése emésztési zavarhoz vezet. Tehát, ha az egészséges emésztésben jelentõs szerepet játszó baktériumok mennyisége a parazitás fertõzöttség hatására eléri azt a kritikus alsó szintet, ami a normális bélmûködést nem teszi lehetõvé, akkor klinikai tüneteket vált ki a fertõzöttség.
