Hangyák paraziták

Rendszerint három formája jelenik meg egy fajon belül: a szárnyas hím, a szárnyas nőstény és a szárnyatlan munkás.

10 GYILKOS PARAZITA, amikhez képest a horrorfilmek gyerekmesék

Szárnyas hímek[ szerkesztés ] A szárnyas gyógynövények a paraziták ellen fotók teste karcsú, csápostoruk jóval hosszabb, összetett szemük is nagyobb, mint más alakoké. Rövidebb életűek.

A márciusi Budapest Science Meetup-on Markó Bálint BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Kolozsvár arról beszélt, hogy milyen stratégiákkal védekeznek a hangyák a paraziták és a patogének ellen, továbbá ennek hatását elemezte a paraziták evolúciójára vonatkozóan. Az előadó összefoglalója: A fejlett társas életmód pozitív hozadéka a paraziták és patogének elleni hatékonyabb védelem, látszólag.

Szárnyas nőstények[ szerkesztés ] A szárnyas nőstény a megtermékenyítés után elveszti szárnyát, de ezután is meg hangyák paraziták ismerni hatalmasra kifejlődött toráról.

Ezeket a megtermékenyített nőstényeket nevezik királynőknek.

A királynők évekig elélnek; Lubbock, Janet, Wasmann megfigyelései szerint a rovarok életében hallatlan kort, 10—15 évet is megérnek. A megtermékenyített királynők önállóan tudják kis családjukat felnevelni, amelyből később a pompásan megszervezett kolónia vagy állam kialakul.

Még több cikk

A hangyaállamban rendszerint egyetlen királynő van; egyes fajok kolóniájában azonban akár 3—4 királynő is megfér egymás mellett. Munkások[ szerkesztés ] Hangyaboly A munkások voltaképpen elsatnyult nőstények, szárnyatlanok, toruk jóval egyszerűbb szerkezetű és kisebb, mint a termékeny nőstényé, összetett szemük kisebb, pontszemeik is vagy teljesen hiányzanak, vagy egészen aprók.

Ezzel szemben agyvelejük erősebben fejlett, mint az ivaros egyéneké és ennek köszönhetik szellemi képességeiknek magasabbrendűségét, úgyhogy a hangyamunkások igen sokoldalú munkát tudnak végezni. A munkásokon kívül egyes hangyafajoknak ú.

Aktuális számunk

Különösen feltűnően nagy a fejük és rágójuk. A katonák hivatása igen különböző, sokszor valóban a harcos feladatát végzik az állam megvédésében, legtöbbször azonban részt vesznek a békés élet különböző munkáiban, így például a maggyűjtőhangyák katonái a kemény héjú magvak felbontásában segédkeznek, vagy mint hangyák paraziták kapushangyák a portás kötelességeit végzik.

A munkások és katonák élete nem olyan hosszú, mint a királynőké, mégis némelyik faj munkásai, mint például a Formica fusca L.

Dippold Ádám Az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó gombák rovarokon élősködnek, és amellett, hogy minden, a gombák által kedvelt rovarfajnak saját parazitája van, még a klímaváltozást is kibírják: a fertőzött hangyák máshogy viselkednek a trópusokon, mint mérsékelt égövön, hogy minél több áldozathoz juttathassák el a spóráikat. A cél a kolónia megfertőzése, és ha egyszer a parazita bejutott egy hangya testébe, mindent meg is tesz azért, hogy a gomba által termelt különböző vegyi anyagoktól irányított állat minél nagyobb pusztítást okozzon: a szerencsétlen jószág egyre magasabbra mászik a fán, majd egy levélbe csimpaszkodva elpusztul, hogy minél magasabbról szórhassa szét a halált hozó spórákat.

A hangyamunkások nagysága igen változó. Igazi óriások a tropikus Dél-Amerikában élő Dinoponera grandis Guér. Ezek fekete, karcsú, fürge hangyák, testük hossza megüti a 3 cm-t. Ezzel szemben a forróégövi tájakon igen elterjedt hangya a Monomorium floricola Jerd.

Olvasási mód:

Kivételek[ szerkesztés ] Az előbb ismertetett kasztoknak egymáshoz való viszonya nem mindig ugyanaz, vannak közöttük kivételek. Hangyák paraziták a hangyák paraziták is előforduló Anergates atratulus For.

A Formicoxenus nitidulus Mayr. Némelyik fajnak törpék a szárnyas nőstényei, amelyek rendszerint a normális nagyságú nőstényekkel ugyanabban a kolóniában élnek. Vannak azonban olyan fajok is, amelyeknek óriástermetű a királynőjük. Ilyen rendkívül nagy a királynőjük a trópusok alatt élő kóborhangyáknak Dorylus.

Levélről a fára

Vannak olyan munkások, amelyeknek rendkívül nagy a fejük és olyanok, amelyek igen kis termetűek. Nem hiányoznak a nőstény és a munkások közötti átmeneti alakok sem. Találhatunk közöttük olyan nőstényeket, amelyek munkásokhoz hasonlítanak és nőstényekhez hasonló munkásokat. Ennek valószínűleg az az okozója, hogy a nőstények lárvakorukban nem kapják meg a szükséges táplálékot.

Hogy a lárvaállapotban kapott tápláléknak milyen nagy hatása van a kifejlődött hangya alakjára, legjobban bizonyítja az a megfigyelt tény, hogyha bizonyos vendégbogarak lárvái kedvéért a hangyák saját lárváik táplálását elhanyagolják.

Ilyenkor a nőstények helyett korcsokat, munkáshoz hasonló átmeneti alakokat nevelnek fel a hangyák.

Hozzászólások

A hangyákban élősködő féreg Mermis szintén satnya munkások létrejöttének mermithergath lesz az okozója. Arra is van példa, hogy a munkások is raknak némelykor petét, jóllehet szabály szerint a munkások terméketlenek.

A meg nem termékenyített munkáspetékből rendszerint hímek fejlődnek. A szaporodás menete[ szerkesztés ] Párosodni készülő hangyák A hangyaállam harmonikus rendjét a rajzás közelgő ideje szokta megzavarni, amikor a nászrepülésre érett szárnyas hímek és nőstények lázas sietséggel igyekeznek elhagyni bölcsőjük sötét helyét.

Ilyenkor úgyszólván minden rend felbomlik az államban; a szárnyas hímek és nőstények, a nagyobb államokban ezerszámra, nyugtalanul szaladgálnak ide-oda, nem használ már ilyenkor semmit a munkások kedveskedő hangyák paraziták s hiába húzogatják vissza őket szárnyuknál fogva a fészek kijáratától, szinte elvakulva törekednek kifelé.

A munkások is szörnyű izgalomba jönnek, amikor az ösztönüktől űzött szárnyasoknak sikerül idő előtt kijutni a fészek belsejéből, utánuk rohanva, megragadják és szigorúan visszahurcolják őket. Amikor azonban elérkezik a nászrepülés alkalmas napja, rendszerint egy szélmentes és napfényes délután, korlátozás nélkül kelnek szárnyra a hangyaállamokból a hímek és nőstények milliói s otthagyva a földi életet, a levegőben igyekszik megtalálni mindegyik a maga párját.

A hangyák rajzásakor néha óriási tömegek kerülnek a levegőbe, úgyhogy elhomályosítják a napot. Szokásuk szerint többnyire valamilyen magasan kiálló pont körül keringenek a rajzó hangyák; kilátótornyok vagy templomtornyok csúcsa körül gyülekeznek össze. Messziről nézve rajzásuk sötét, gomolygó füstfelhőhöz hasonlít, s így meg is esett több ízben, hogy láttára kivonultak a tűzoltók abban a hitben, hogy tűz van.