Gyurusfergek idegrendszere
MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)
Összefoglalás Az idegrendszer a környezet ingereinek felfogására, az ingerek feldolgozására, valamint a megfelelő válaszreakciók kidolgozására szerveződött szervrendszer. Alapja az idegszövet, amely idegsejtekből neuronokból és támasztósejtekből glia áll.
Egészség mentén: Perifériás idegrendszeri megbetegedések (2017.08.16.)
Inger felvételére minden sejt képes, ám az idegsejtekben erre és az ez által kiváltott ingerület továbbítására speciális struktúrák receptorok, sejtmembrán, sejtnyúlványok jöttek létre. A differenciált idegsejtek sejttesttel perikarion és egy vagy több nyúlvánnyal rendelkeznek.
Gyűrűsférgek
Ezek közül az információkat felvevőket dendritnek, az információkat leadót pedig axonnakvagy neuritnek nevezzük. Az idegsejtek alakjuk alapján lehetnek egy- két- és többnyúlványú unipolaris, bipolaris, multipolaris neuronok.
A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak bemetszéseknek megfelelően hártyás válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, melyet szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel. A gyűrűk, illetőleg a szelvények száma bizonytalan s véges-végis a test hosszában egyforma alkatúak. A száj az első szelvény mögött fekszik.
Az idegsejtek jellegzetes felépítésű kapcsolatokat, ún. A neuronok működéséhez a támasztósejtek biztosítják a megfelelő környezetet pl.
A fejlettebb állatok idegrendszerét központi centrális éskörnyéki perifériális részre különítjük. Az idegrendszer a célszerveit az utóbbihoz tartozó idegek nervus útján éri el. Az idegrendszerben már a törzsfejlődés során megjelennek olyan idegsejtek is, amelyek hormonokat neuroszekrétumokat termelnek: ezek az ún. A hormonok közvetett módon, a gyurusfergek idegrendszere szövetközti folyadék, vér vagy vérnyirok közvetítésével jutnak el a célsejtekhez, így — az idegrendszerhez képest — a hormonrendszer beavatkozásának hatása később jelenik meg, ám a hatás hosszabb ideig tartó ameddig a hormon a vérben van.
A hormonrendszer felépítése hierarhikus, központja a központi idegrendszerben van. A központ sejtjei által termelt hormonok gyakran ún.
Az elnevezés arra utal, hogy e szervekben szoros kapcsolat alakul ki az ideg- és a keringési rendszer között: a hormontermelő sejtek axonjai itt ürítik gyors fogyás méregtelenítés testfolyadékba termékeiket, amelyek itt — a szervezet szükségleteinek megfelelően, időlegesen — raktározódhatnak is. Az idegsejtek és az idegrendszer a külső csíralemez ektoderma származékai.
Az ősszájú állatok idegrendszere Az ősszájúaknál megjelenő idegdúcok ganglionok felépítése nagyon jellemző, s röviden a következőkben foglalható össze. Az idegsejtek sejttestjei perikarion a dúcok perifériáján helyezkednek el, míg nyúlványaikat a dúc centrális részébe küldik gyurusfergek idegrendszere.
Ezt, az axonokat és dendriteket, valamint a közöttük kialakuló szinapszisokat nagy mennyiségben tartalmazó központi területet neuropilémának nevezzük.
A dúcokban — mind a periférián, mind pedig a neuropilemában — támasztósejtek is jelen vannak Gerinctelen idegdúc felépítése: az idegsejtek sejttestjei a dúc felszíne alatt jól láthatók, a dúc belsejét egymással is gyurusfergek idegrendszere nyúlványok töltik ki.
Az idegdúcot izomsejteket és ereket tartalmazó kötőszövetes tok veszi körül földigiliszta agydúcának szövettani metszete Az idegsejtek a csalánozókban jelentek meg.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg.
Itt diffúz hálózatot alkotnak, hiszen a sugaras szimmetriájú testfelépítés és az életmód következtében ingerek a test bármely területére azonos valószínűséggel érkeznek. Már ebben az egyszerű szerveződésű rendszerben is megfigyelhető az idegsejtek csoportosulása, azaz idegdúcok megjelenése pl.
A kétoldalian részarányos állatok már meghatározott irányba mozognak, ezért őket az ingerek döntően a test elülső részén érik: kialakul a fej, amelyben az idegrendszer is központosul.
Ez a jelenség a kefalizáció cephalisatio. A fejben lévő egyik idegdúc párból agydúc ggl. Az előbbiek tudományos neve connectivum, az utóbbiaké pedig commissura. A diploblasztikus állatok diffúz idegrendszere A csalánozók Cnidaria törzsében az idegsejtek az epidermisz rétegében fejlődnek 6.
Diffúz hálózatot alkotnak, amelyben a többé-kevésbé egyenletes eloszlású idegsejtek dúcokat is képezhetnek. Az idegrendszer feladata az érzékelés, az információk feldolgozása, a válaszreakciók kidolgozása pl.
Ez utóbbiak a regenerációs folyamatok irányításában játszanak szerepet. A bilateralis ősszájú állatok idegrendszere Az idegrendszer laposférgek Platyhelminthes törzsére jellemző vonásait az örvényférgek Turbellaria közé tartozó planáriákon mutatjuk be. Idegrendszerüknek központi és perifériás részét különböztetjük gyurusfergek idegrendszere. A központi idegrendszert az agydúc ggl. Az elágazási pontnál kezdetleges dúcok is találhatók.
Az ilyen felépítést — az egymásra merőleges idegkötegek miatt — ortogonális rendszernek nevezik.
Idegszövetükben az idegsejtek mellett glia is fejlődik. A laposférgekben neuroszekréciós sejtjeket is leírtak. A perifériás részt az epidermisz alatt húzódó diffúz hálózat képezi.
