Vashiány tünetei babáknál

Vas és vashiány A mikrotápanyagok hiányállapotai körében világviszonylatban a vashiány számít a leggyakoribbnak, és egyben ez az anémiák leggyakoribb oka.

Súlyos vashiány: a már kialakult károsodás nem visszafordítható

E tekintetben a csecsemők és a kisgyermekek — a szervezet gyors ütemű növekedése miatt — fokozottan veszélyeztetettek. Mivel a vas II - és vas III -ionok megfelelő anyagcseréje létfontosságú az idegrendszer és az agy egészséges fejlődéséhez, fontos, hogy a csecsemő szervezetének elégtelen vasellátottsága mielőbb felismerésre kerüljön, és megfelelő forrásból pótlódjon 1.

Élettani jellemzők Az újszülött szervezetében lévő vasmennyiség négyötöde a terhesség harmadik trimeszterében halmozódik fel a magzati szövetekben. Ez az oka annak, hogy a koraszülött csecsemőknél nagyobb eséllyel jelentkezik hiányállapot, hiszen a korai világra jövetel miatt e gyors akkumulációs fázis részben kiesik.

Az anyai szervezet vaskapacitása, a terhességi hipertónia és az ezzel járó magzati növekedéslemaradás, valamint a gesztációs diabétesz ugyancsak szerepet játszhat a magzati vasraktárak csökkenésében függetlenül a születési időtől 2. Az újszülöttkori hematológiai mutatók a gesztációs kor és az intrauterin növekedés függvényében változnak.

A vas szerepe a baba fejlődésében

Teljes időre született csecsemők körében megállapították, hogy a növekedésben visszamaradt újszülöttek ferritinkoncentrációja szignifikánsan kisebb, mint a megfelelően fejlett újszülötteké. Ez arra utal, hogy az intrauterin növekedésbeli lemaradás — vélhetően a méhen belüli relatív oxigénhiány és a következményesen fokozódó vörösvértestképzés útján — jelentősen csökkenti a magzati szervezet vasraktárait.

Emellett a növekedésben retardált babáknál a vörösvértestek méret szerinti eloszlásának szélessége RDW is nagyobb, míg a vas szérumkoncentrációja, valamint az erythrocyták átlagos hemoglobintartalma MCH és átlagos hemoglobinkoncentrációja MCHC kisebb, mint a megfelelő fejlettségű újszülötteké. Mivel a vasraktárak kiürülése esetén az RDW-érték emelkedése az első kórjelző mutatók egyike, a ferritinszint meghatározása mellett alkalmas lehet az újszülöttek vasellátottságának követésére 3.

Ismerje meg a gyermekkori vashiány figyelmeztető jeleit! Egészség - A gyermekkori vashiány tünetei, diagnózisa, a megelőzés lehetőségei és kezelése Gyermekünk, amíg el nem éri a felnőttkort, egyfolytában növekszik, nő a testsúlya, változik a magassága. Ez a növekedés csecsemő- illetve serdülőkorban a legerőteljesebb, ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet sok esetben nem tud lépést tartani, ezért vashiányos állapot, majd vérszegénység alakulhat ki. A vashiány egy állapot, és ha ezt nem ismerjük fel időben, annak következménye lehet a vérszegénység, amely viszont már egy betegség.

Mekkora a csecsemők és a kisgyermekek vasszükséglete? A koraszülött csecsemőkre jellemző vashiányos állapot súlyossága fordítottan arányos a születéskor betöltött gesztációs korral.

Bár e populációban a gyakori postnatalis kezelések pl.

Kilépés Adatvédelmi irányelvek A nutriklub. A Numil Kft-nél nyitott és átlátható módon szeretnénk használni a cookie-kat, illetve megosztani, hogy mit jelent ez az Ön számára. Az általunk használt cookie-k egy része elengedhetetlen a weboldalunk működőképességéhez, de vannak olyan cookie-k is, amelyeket kikapcsolhat vagy blokkolhat. Arra törekszünk, hogy elegendő információt szolgáltassunk az általunk használt cookie-król annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhasson a velünk megosztott információkról. Ha további kérdése vagy megjegyzése van, forduljon hozzánk kapcsolatfelvételi oldalunkon keresztül.

Az időre született csecsemők naponkénti vasszükségletét 0,27 mg-ban adják meg, amely 6 hónapos korig fedezi a növekedési ütemnek megfelelő szöveti igényt. Ezt követően, 7—12 hónapos kor között a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a valóságban nem egyik napról a másikra ugrik meg ilyen mértékben a szervezet vasigénye — sokkal inkább arról van szó, hogy az időre született, egészséges csecsemők életének első 4—6 hónapjában a születéskori vasraktárak és a hemoglobinban kötött vas közötti fiziológiás egyensúly a csecsemőtáplálás vashiány tünetei babáknál függetlenül fedezi a teljes vasszükségletet, körülbelül féléves kortól azonban jelentősen nő az a vasmennyiség, amit a táplálékkal kell a szervezetbe juttatni 2.

Az anyatej egyébként kiváló vasforrás a csecsemő számára — igaz ugyan, hogy a női tej tényleges vaskoncentrációja kicsi, a benne lévő vas biológiai hasznosulása viszont nagyon jó 1. Kisgyermekkorban 1—3 év a definiált napi vasszükséglet 7 mg 2. Viszonyításképpen: a felnőtt szervezet vasszükséglete a férfiak és a menopauzában lévő nők esetében napi 10 mg, míg a fogamzóképes korban lévő, de nem terhes nők esetében napi 20 mg — ekkora nettó bevitel fedezi, hogy a vörösvértestképzés és a vastartalmú enzimek szintézise zavartalan legyen, és a vasraktárak is fel legyenek töltve 4.

A vashiány elkerülése: megfelelő vasmennyiség biztosítása a hozzátáplálás során

Élettani hatások A vérképzésben betöltött esszenciális szerepén túl a szervezet funkcionális vastartalma az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez is nélkülözhetetlen: szerepet játszik a neuronok energiatermelésében, a neurotranszmitterek metabolizmusában, a mielinizáció folyamatában és az adekvát memóriaműködésben 2. Ezzel magyarázható, hogy a csecsemő- vagy kisgyermekkorban tartósan fennálló vashiányos állapot — és az ebből eredő vashiányos anémia — kognitív és viselkedésbeli változásokkal társulhat pl.

Mikor indokolt a vaspótlás?

Egy svédországi véletlen besorolásos, placebokontrollos tanulmányban a 6 hetes kortól 6 hónapos korig vaspótlásban részesülő kis súlyú újszülötteknél szignifikánsan kevesebb viselkedési problémát észleltek 3,5 éves korban, mint a placebocsoportban, ami megerősíti, hogy e populációban a kiegészítő vasbevitel hosszú távon előnyös. Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, -hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság a kis súlyú újszülöttek esetében már 2—6 hetes kortól, a nagyon kicsi súllyal világra jött koraszülöttek esetében pedig 2—4 hetes kortól javasolja a profilaktikus perorális vaspótlást 6, 7.

DÉLELŐTT - Tünetek a vashiány mögött - Dr. Beró Mariann

Egy közelmúltbeli metaanalízis megerősíti, hogy a korai vasszupplementációt a vasraktárak ferritinszint és vashiány tünetei babáknál haemoglobin-szint kedvezőbb alakulása kíséri. Azt is fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy a napi bevitel mértéke ne haladja meg a javasolt mennyiséget, mert a túlzott vasterhelés szintén kedvezőtlenül befolyásolja a hosszú távú neurológiai fejlődést 6.

Hat hónapos kor felett a jól táplált csecsemők esetében általánosságban nincs szükség kiegészítő vaspótlásra, oda kell viszont figyelni arra, hogy vashiány tünetei babáknál baba étrendje már a hozzátáplálás kezdetétől minél több nagy vastartalmú élelmiszert magában foglaljon 1.

A csecsemők és a kisgyermekek a legveszélyeztetettebbek

Egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy a köldökzsinór elvágásának időzítése jelentősen befolyásolja az újszülött szervezetének teljes vaskoncentrációját: a késleltetett nagyobb-egyenlő sec köldökzsinór-átvágás növeli a raktárvas ferritin mennyiségét anélkül, hogy akár a csecsemőre, akár az anyára nézve bárminemű káros következménnyel járna 1, 3. Irodalom 1.

Berglund, S, Domellöf M. Meeting iron needs for infants and children. Patidar S. J Clin Neonatol ;—4.

Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve 5. Berglund SK et al. JPGN ;—5.

Jin et al. Early and late Iron supplementation for low birth weight infants: a meta-analysis.

A hiányállapot kedvezőtlenül hat a neurológiai fejlődésre

Italian Journal of Pediatrics ;— Enteral nutrient supply for preterm infants: commentary from the European Society of Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition Committee on Nutrition.

J Pediatr Gastroenterol Nutr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész.