Zuzmó paraziták

Zuzmó a fán: káros vagy ártalmatlan?

A növényeknek alapvetően kétféle táplálkozási formája van, az autotróf és a heterotróf táplálkozás. Autotróf módon táplálkoznak a klorofillal rendelkező fotoszintetizáló növények, a fototróf és a kemozintetizáló baktériumok. Heterotróf táplálkozási formák: szaprofita, parazita, rovaremésztő, szimbionta.

Többsejtű gombák és zuzmók Paraziták gombák példák Eszköztár: Lebontó gombák A gombafajok többsége lebontó szaprofiton szervezet. Sejtjeik olyan anyagokat juttatnak a környezetükbe, amelyek lebontják, ezzel felvehetővé teszik az ott paraziták gombák példák szerves vegyületeket. Az így átalakított anyagokat a gombafonalak felveszik, és felhasználják anyagcseréjükhöz. A lebontó szervezeteknek a talajban és a vízben található szerves maradványok hasznosításával kiemelkedően fontos Penészgombák szerepük van az életközösségekanyagforgalmában. A szaprofita gombák közé tartozik például a kalapos gombák többsége, a penészgombák pl.

Cikkemben a szimbiózis típusait foglaltam össze. Mi is a szimbiózis? Ha felütjük a tankönyveket, lexikonokat, azt a választ kapjuk, hogy a szimbiózis két vagy több különböző fajú szervezet hasznos együttélése, azaz a szimbiózisban résztvevő felek számára egyaránt kedvezőbb létformát jelent, mintha csak önmagukban élnének, a másik fél nélkül. Szimbiontáknak az együtt élő szervezeteket nevezzük.

Zuzmó paraziták, Parazita növény – Wikipédia

Szimbiózis nemcsak növény és növény ideértve a baktériumokat és a gombákat is között jöhet létre, hanem növény és állat között is. A szimbiózis különféle formái: 1. Zöldmoszatok, sárgásmoszatok és kékbaktériumok vesznek részt ebben a szimbiózisban. Nem minden moszat-gomba együttélés szimbiózis, egyes zuzmóknál a gomba behatol a moszat sejtjeibe és azt parazitálja.

A szimbiózis előnyei, hogy a benne résztvevő szervezetek egyedül nem lennének képesek az extrém zuzmó paraziták —és szárazsági viszonyok elviselésére. Zuzmókkal a szélsőséges klímájú helyeken is találkozhatunk, a magashegységekben, sivatagokban, tundrákon.

A szélsőséges termőhelyeken elsőként képesek megtelepedni, úgynevezett pionír szervezetek. Zuzmósavak termelésére, és a teleprészek leválásával vegetatív szaporodásra képesek. Az ektotróf mikorrhiza a tűlevelűekre és a lombos fákra jellemző, itt a gombamicélium a sejtekbe nem hatol be, a gyökereket kívülről borítja.

Egyes gombafajok csak egy meghatározott fafajon élnek, míg mások több fajon forrás: Környezetvédelmi lexikon, Az ektotróf mikorrhizás kapcsolatban a gombafonalak szövedéke a rendszerint hiányzó gyökérszőröket helyettesíti a fák gyökerein, a gomba pedig a növényektől szénhidrátokat zuzmó paraziták más szerves anyagokat vesz zuzmó paraziták. Az endotróf mikorrhiza esetében a tápanyagban szegény magvak csirázásában és a csíranövény fejlődésében segít a gomba.

A legtöbb kosborféle kifejlett állapotban is együtt él a gombával, a gombafonalak a gyökérszőröket pótolják.

Egyes orchideafajok madárfészek, korallgyökér már parazitálják a gombát, mert alig képesek fotoszintézisre, így elvonják a gomba által szaprofita módon felvett táplálékot. Medicago és Rhizobium gyökérgümű b.

5. Többsejtű gombák és zuzmók

Glycine és Bradyrhizobium gyökérgümő c. Sesbania és Azorhizobium szárnodulusz d.

Alnus, Casuarina és Frankia e. Azolla és Anabaena g. Gossypium és Azotobacter közötti fillocönozis b.

A növényeknek alapvetően kétféle táplálkozási formája van, az autotróf és a heterotróf táplálkozás.

Paspalum és Azotobacter közötti rhizocönozis c. Zea mays és Azospirillum A valódi szimbiózisok speciális szervei a gümők vagy noduluszok, amelyek többnyire a gyökereken képződnek, de egyes esetekben, a szárban. A gyökérgümők korlátozott vagy korlátlan növekedésűek lehetnek.

A nitrogénkötés a szimbiózis eredménye, sem a talajban szabadon élő baktérium, sem a gazdanövény gyökérszövete önmagában nem képes rá, hogy megkösse a nitrogént. Az asszociatív szimbiózisok esetében a gyökerek között szabadon élő nitrogénkötő baktériumok laza kapcsolatot alkotnak a gyökerekkel.

A növény gyökerei által leadott anyagok szolgálnak a mikororganizmusoknak szénforrásként. A kékbaktériumokkal főként Nostoc fajok képzett szimbiózis lehet lazább vagy szorosabb kapcsolat. A baktériumok általában intercellulárisan helyezkednek el, kivétel a Gunnera fajok esetében, itt a sejten belül találhatóak.