Fotó férgek fehér alapon, Navigációs menü

Az emlősök Férgek A nagyszámú féregtörzsből csupán a gyűrűsférgekről ejtünk néhány szót.

Ide tartoznak a földigiliszták és a piócák. A kerti munka során, ásáskor, palántázáskor kerül a szemünk elé a közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris.

Színe barnásvörös, teste kissé lapított, hossza akár a 30 centimétert is elérheti. Éjjel tevékenykedik, ilyenkor a talaj felszínére is feljön. Ha sötétedés után egy frissen ültetett ágyást zseblámpával megvilágítunk, akár meg is pillanthatjuk őket.

Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

Igaz, a fény hatására villámgyorsan húzódnak vissza járataikba. Főleg bomló szervesanyagokkal táplálkoznak, de nem vetik meg a friss, zsenge leveleket sem. Ezeket föld alatti járataikba a földfelszínről húzzák be.

Előfordulhat, hogy az újonnan telepített saláta ágyásokban akár kárt is okoznak. Sokkal kisebb, élénkvörös, mozgékony a trágyagiliszta Eisenia foetida.

Kulcsszavak of image

Ha valahol a kert sarkában gyűjteni kezdjük a komposztálásra szánt szervesanyagot, és ezt konyhai hulladékkal, rothadó gyümölcsökkel stb. Rövid időn belül pedig úgy elszaporodnak, hogy százszámra, ezerszámra fognak nyüzsögni benne.

Hasznos is a szolgálatuk, hiszen a szerves anyagok lebontásából tevékenyen fotó férgek fehér alapon a részüket. Azokban az elvezető árkokban, amelyekben tartósan víz van, vagy amelyek - például Postástelepen vagy Tusculánumban - kicsiny források vizét gyűjtik össze és terelik tovább, a piócák is rendszeresen jelen vannak.

Két fajjal találkozhatunk leginkább, az orvosi piócával Hirudo medicinalis és a lónadállyal Haemopis sanguisuga.

Az orvosi pióca háta sötét olajzöld, vöröses vagy narancssárga hosszanti foltsorokkal, a lónadály háta sötétbarna, vagy fekete rendszerint teljesen egyszínű.

Városi szarkák, szajkók és dolmányos varjak | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Nagyjából azonos méretűek, akár arasznyira is megnőhetnek. A két faj életmódjában jelentős eltérés van, az orvosi pióca élősködő, magasabbrendű, állandó testhőmérsékletű állatok és az ember vérét szívja, a lónadály ragadozó, vért egyáltalán nem szív.

Hirdetés Vérszívók támadása A már meglévő, 1,5 milliárd forintos forrás mellett további milliót fordíthat szúnyogirtásra az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Azért van rá szükség, mert június végére nemcsak a vízpartokat, hanem már a városokat is elérte a szúnyoginvázió.

Puhatestűek A puhatestűek hazánkban is élő két osztályából Érdről néhány kagylófajt és több csigát sikerült eddig kimutatni. A kagylók a Duna lakói.

Sajnos az egyre szennyezettebb folyó mind kevésbé tudja biztosítani életfeltételeiket. Ha egy egy áradás után a víz gyorsan visszahúzódik, a fövenyes vagy sóderes parton a kinnrekedt kagylók pusztuló tetemeit láthatjuk. Könnyen megállapíthatjuk, melyik él még közülük, mert az élők záróizmaik segítségével a kagylóhéjakat többé-kevésbé mindig összehúzva fotó férgek fehér alapon, az elpusztult kagyló rugalmas sarokpántja viszont - az izomműködés hiánya miatt - a kagylóhéjakat szétfeszíti.

Tartalomjegyzék

Az ófalusi Duna szakasz parti sávján eddig a tompa folyamkagyló Unio crassusa folyamkagyló Unio tumidus és a vándorkagyló Dreissena polymorpha héjai kerültek elő.

A két előbbi laposteknőjű, tíz centiméteresre is megnövő nagy teknőjű puhatestű. A vándorkagyló jóval kisebb, centiméteres, teknőjének körvonala egy megtört háromszöghöz hasonlít.

Általában csoportokban telepszik meg. A múlt század elejétől jelent meg nálunk, a Fekete tenger felől érkezett. Ma már a Balatonban is tömeges. A csigák néhány faja vízicsiga, a többség a szárazföldön él.

Keresés űrlap

A vízicsigák közül a Duna ritka, védett csigája a pettyes csiga Fagotia esperi. Háza karcsú, megnyúlt, apró vörösbarna pettyek díszítik. A vízben lévő köveken bukkanhatunk rá. Nagyon megritkult, néhány éve még hosszas keresés után találtunk néhány példányt, kérdés, napjainkban vajon sikerülne-e akár egyet is fellelni közülük.

Bélféreg Stock fotók, Bélféreg Jogdíjmentes képek | Depositphotos®

Sajnos a természetes vízi élőhelyek visszaszorulása a puhatestű állományt is megtizedelte. Érdliget vízinövényekkel sűrűn benőtt kis tavaiban és mocsaraiban a közönséges vízicsiga Bithynia tentaculata és a fialló csiga Viviparus contectus élt. Mai előfordulásuk bizonytalan. A Duna mentén a többé-kevésbé állandóan vízborította mocsarakban és az elvezető árkok, kanálisok növényzettel dúsan benőtt vizeiben az oldalról lapított házú nagy tányércsiga Planorbarius corneusaz éles csiga Planorbis planorbis valamint a nagy mocsárcsiga Lymnaea stagnalis fordul elő.

A Duna finomsóderos parti szakaszáról a kavicscsiga Lithoglyphus naticoides is előkerült.

Az ártéri erdő többnyire nyirkos talaja és a sűrű aljnövényzet számos szárazföldi csiga számára nyújt otthont.