Egész életemben rossz lehelet, Rossz lehelet latinul

Tóth Balázs A legtöbb embernél csupán a szájban lévő baktériumok okoznak kellemetlen szagokat, súlyosabb esetekben májzsugorodás is lehet a háttérben, de a népesség 3 százalékánál nincsenek ilyen okok - derül ki a Nature Genetics tudományos lapban publikált tanulmányból. A hollandiai Radboud Egyetem kutatói évek óta tanulmányozzák a tartós szájszagot, és arra jöttek rá, hogy az ebben szenvedő emberek lehelletében sokféle kénalapú vegyület található.

Például metántiol, ami egy fokagymára emlékeztető szagú, erősen gyúlékony gáz, és teljesen természetes mellékterméke az emésztésnek. A kutatók azonosítottak egy emberi fehérjét is, amely a metántiolt más vegyületekké alakítja át. A páciensekben a fehérjét előállító génben mutációt találtak, ennek következtében a vérükben sok volt a metántiol és a dimetil-szulfid.

A tüdőbe érő vérből távoznak ezek a bűzös anyagok Egerekben is reprodukálták a genetikai mutációt, és az állatokban is magas lett a metántiol mennyisége. A vizsgált gént bizonyos emberi rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozták, de egyelőre nem tudják, hogy miként működik.

Ezt a fajta tartós szájszagot egyelőre nem tudják kezelni, de a genetikai felfedezés talán közelebb viszi a tudósokat a megoldáshoz.